A napelemek a napelemes rendszer legfontosabb összetevői, ahol a napenergia a mono- vagy polikristályos csoporthoz tartozó napelemek esetében magas tisztaságú szilícium félvezető kristályok által alakul át elektromos árammá.
A napelemeknek két nagy csoportja létezik: a kristályos (mono- vagy polikristályos) és a vékonyréteg napelemek. Cikkünkben az előbbiről lesz szó, azon belül is arról, hogy van-e különbség a két altípus között és hogy melyiket érdemesebb választani.
A legfőbb különbség mono- és polikristály között az előállításuk mikéntjében rejlik. A monokristály esetén a gyártók egyetlen, azonos tulajdonságokkal rendelkező tiszta szilícium kristály növesztésével tömböt alkotnak, amelyet aztán feldarabolnak, így alkothat egyetlen homogén kristályszelet egy egész, nyolcszög alakú napelem cellát. A homogén kristályszeletek a monokristályos napelemek legalapvetőbb részei. A monokristályos napelemek gyártásával azonban van egy kis gond: a gyártási folyamat költséges és sok időt vesz igénybe, ugyanakkor az egyes monokristályos napelemek hatásfoka 16-20 % körül jár. Az ilyen típusú napelemek kb. 30 évig bírják, és egy 25 éves időtartamot tekintve a garantált teljesítményleadásuk 80 százalék környékén mozog.
A polikristályos napelemek előállítása némileg egyszerűbb és könnyebb, sőt, gyors folyamat. A több pontból növesztett polikristály létrehozása nem igényel akkora odafigyelést és pontosságot, mint a monokristályok növesztése. A polikristályt szintén szeletekre vágják, csakhogy ebben az esetben egy több kristályszeletet összefogó lapból jön létre a négyzet alakú napelem cella. A polikristályos napelemek hatásfoka 14-18 százalék körül jár, de ezek élettartama is kb. 30 év és teljesítményleadásuk sem marad el a monokristályos napelemek mögött, mert egy 25 éves időtartamot véve ezek is 80 %-os teljesítményleadással működnek.
Ez rendben is van, de mégis melyiket válasszam, melyik éri meg nekem?
Ez több tényezőtől is függ, ilyen az éghajlat, az évenkénti napsütéses és felhős órák átlaga, illetve a napelem dőlésszöge, tehát érdemes megvizsgálnunk lakóhelyünk környezetét és időjárási körülményeit is. Hazánk déli vidékei és az Alföld valamivel alkalmasabbak monokristály alapú napelemek telepítésére, mint például az Északi-középhegység, de ezek számos egyéb tényezőtől is függenek. A monokristályos napelem fajlagosan kisebb helyet foglal a tetőn és nagyobb hatásfokkal is bír a polikristályos napelemhez viszonyítva, de a polikristályos napelemek kedvezőbb ár-érték aránnyal bírnak a monokristályos napelemekkel szemben, így Magyarországon jobban elterjedtek, mint az utóbbi csoport.
A polikristályos napelemek a mérsékelt égövön felhősebb időjárás esetén jellemző szórt fényből is képesek jelentős mennyiségű elektromos energiát előállítani míg a monokristályos napelemek legfőbb előnye elsősorban folyamatos és erős napsugárzás esetén jelentkezik. A monokristályos napelemeket a tető mellett akár földre is lehet telepíteni, ha úgy jobb lenne a kihasználtságuk, viszont érzékenyebbek a tájolásra és a megfelelő dőlésszögre a polikristályos napelemeknél.
Összefoglalva
Habár a napelemes rendszerek telepítésénél többnyire mindkét típus elérhető és aki a nagyobb hatásfokot tartja szem előtt, az a monokristályos napelemet választja, de sokkal gyakrabban esik a pénztárca-érzékenyebb magyar fogyasztók választása a polikristályos napelemekre, már csak a monokristályos napelemekhez mérhető alacsonyabb árfekvésük okán is.
