Már Te is biztosan hallottál arról, hogy energetikai szempontból a környezetbarát otthonok három fő típusba sorolhatók: vannak az alacsony energiaigényű házak, a passzívházak, illetve az aktív házak. Na, de azt vajon tudod-e, hogy mit takarnak pontosan ezek a fogalmak?
Sokan nincsenek teljesen tisztában az említett otthonok energetikai besorolásának mibenlétével, így segítünk picit eloszlatni a ködöt. Megmutatjuk, mi a különbség az alacsony energiaigényű, a passzív-, valamint az aktívház között!
Mit takar az alacsony energiaigényű ház?
Az alacsony energiaigényű ház a benne lakók energetikai szükségleteinek jelentős részét megújuló energiaforrásból fedezi, amelyek még az épület becsült élettartama alatt megtérülnek. Az alacsony energiaigényű ház esetében az ingatlan tulajdonosain múlik, hogy milyen mértékben szeretnék energiatakarékossá varázsolni otthonukat. Ahogy a passzív- és az aktívház esetében, úgy itt is a közel nulla energiaigény, azaz a fokozott energiatakarékosság elérése az építtetők elsődleges célja. Ez már jóval kedveltebb típus, mint az előző. Ebben az esetben sokkal nagyobb a mozgástér, mint a passzívházak esetében, hiszen nincsenek szigorúan betartandó szabványértékek.
Mit nevezünk passzívháznak?
Minden olyan épületet passzívháznak nevezünk, amely csupán annyi külső energiát használ fel a működtetéshez, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. Ennek eléréséhez elég a szellőző levegő utánfűtése, így nem kell aktív fűtést is bevetni a házban. Ily módon akár 90 %-kal is csökkenthető a fűtési költség. A fűtésre fordított energia kinyerhető a napsugárzásból, a világításból, de akár a házban tartózkodó lakók hőtermeléséből is.
A passzívházak az évszázadok óta ismert technológiák korszerű alkalmazásával épülnek, ugyanakkor egyben meg kell felelniük a 21. század követelményeinek is. A jól kialakított passzívház környezetbarát, energiatakarékos, de mégis kényelmes. Egy passzívház fűtési energiaigénye kb. a tizede egy hagyományos épületnek. Ugyanakkor ahhoz, hogy az épület valóban passzívházzá legyen minősítve, nagyon szigorú szempontrendszernek kell megfelelnie. Ezért igen vékony a határ a passzívház és az alacsony energiaigényű ház között. A szigorú feltételek közé tartozik például, hogy a fűtési hőszükséglet nem lehet több, mint évi 15 kWh/m2. Illetve, hogy az elektromos áram ajánlott értéke 50 kWh/m2 körül kell, hogy mozogjon évente. A magas követelmények elérésének titka a szigetelés mellett a ház tájolásában, az ablakok méretében és elrendezésében, valamint az épületgépészetben rejlik (napenergia, hőcserélős szellőztetőrendszer, földhő).
Milyen további előnyökkel rendelkezik még egy passzívház az energiamegtakarításon és az egyenletes hőeloszláson kívül? A lakásban télen sincs hideg, a falak nem sugározzák a hideget, nincs huzat, nincs penész és páralecsapódás sem, a levegő mindig frissnek és pormentesnek tűnik.
Mi fán terem az aktívház?
Talán ez az (egyelőre még) legkevésbé ismert és emlegetett típus. Az aktívház pontosan attól aktív, hogy több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Itt nem az a lényeges, hogy minél kisebb legyen a hőszükséglet, hanem az, hogy a maradékot a megújuló energiaforrások segítségével termeljük ki. Az aktívházban nagyobb energiatermelő berendezések kerülnek telepítésre, pl. napkollektorok vagy hőszivattyú. Az aktívház ezzel a nagyobb kapacitással kompenzálja a nagyobb hőszükségletet. Az aktívház a működtetésére szolgáló energiát az ablakokon beáradó napfényből vagy pedig napelemekből, napkollektorok és hőszivattyúk segítségével nyeri. Ha elektromos vagy hibrid autónk van, akár saját töltőállomást is kialakíthatunk otthon, így környezetbarát módon tölthetjük meg kocsijainkat. Ha az aktívházhoz üvegház vagy veteményeskert is tartozik, azzal élelmünk egy részét is megtermelhetjük.
