A fejüket felújításra vagy házépítésre adók körében gyakran felmerülő kérdés, hogy mekkora házat célszerű építeni. A környezetbarát válasz egyértelmű: a lehető legkisebb környezetterheléssel járó ingatlan, a jó ingatlan.
Az építőipar és ezen belül is a házépítés az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsájtó iparág. Gondoljunk bele, hogy a legtöbb építőanyag előállítása rendkívül energiaigényes, a helyszínre szállításról nem is beszélve.
A szalma és kenderházakat leszámítva, amelyek akár negatív karbon lábnyomot is jelenthetnek – ezekről egy későbbi cikkünkben tudtok olvasni – valamennyi Magyarországon elterjedt technológia esetén a kevesebb a több elvet célszerű alkalmazni.
Milyen technikákkal tudjuk csökkenteni a ház méretét miközben ugyanolyan jól használható marad?
Felejtsük el a beépíthetőségi százalékot
Gondoljuk végig, hogy pusztán azért, mert lehetséges, szükséges-e telkünket az előírás szerinti maximum mértékig beépíteni? Lássuk meg az önmegtartóztatás szépségét, ami egyben lehetőséget ad arra, hogy növényzettel, élettel töltsük meg telkünket.
Gondolkozzunk egy szintben
Évszázadokon keresztül a házak túlnyomó többsége egyszintes volt, az emeletes házak megjelenését és a padlásterek beépítését a szükség szülte (leginkább hogy megvédjék magukat az ellenségtől). Építs úgy házat, hogy életed utolsó harmadában is örömödet tudd benne lelni. Minden lépcső és minden pluszhelység amely raktárként végzi, nehézséget fog jelenteni a későbbiekben. A legjobb, ha házunk akadálymentes, akár robotporszívóval takarítható.
Építsünk tágas közösségi teret
Abban a pillanatban, hogy lemondunk a sokemeletes házról, azonnal lehetőségünk van arra, hogy akár jelentősen magasabb belteret hozzunk létre. Ugyanaz a 30 nm-es nappali-konyha tágasnak és élhetőnek tűnik 4,5-5 méteres belmagassággal viszont szorongósnak 2,6 méteren. A nagyobb magasság lehetőség arra is, hogy egyes funkciókat kreatívan helyezzünk el a térben. Ha megtehetjük, akkor tegyünk minél több ablakot, üvegfalat beinvitálva a természetet otthonunkba. A sok, nagy különálló szoba az izoláltságnak kedvezne. Inspiráljuk családunk tagjait a térszervezéssel is arra, hogy minőségi időt töltsenek el együtt. A hálószobáknak nem kell több tér, mint ami elég az alváshoz.
Kerüljük a felhalmozást
Minden szoba, pinceszinti raktárhelység, garázs Murphy törvénye szerint működik. Mágnesként vonzzák a majd csak jó lesz valamire tárgyakat. Tervezzünk inkább okos tárolókat, amelyek elrejtik mindazt amire tényleg szükségünk van. Évről-évre rendezzünk garázsvásárt, szelektáljuk ki azokat a tárgyakat, amiket meg se fogtunk már az utolsó selejtezés óta. Örököseink hálásak lesznek érte.
Ki mondta, hogy egy helység csak egy dologra lehet jó?
Rövid keresgélés után rendkívül sok ötletet találhatunk arra, hogyan tudjuk okos bútorozással váltogatni a funkciókat.
Vonjuk be a kertet az élettérbe
Valljuk be a legnagyobb valószínűséggel akkor telik meg igazán a ház élettel, amikor jó idő van és a kerti sütögetés mellett összejön a család vagy a baráti társaság.
Egyre elterjedtebb, hogy a kertbe épített elemek (kemence, grill, fedett pergola, tűztálak) egyfajta második nappaliként funkcionálnak. Ezek megépítése megkötésektől mentes, hiszen átmeneti időszakokban használjuk őket, ugyanakkor valójában egy ház és egy lakás között pont ezek az elemek jelentik a valódi különbséget.
Összefoglalva: Legyünk bátrak kisebb, nagyobb belmagasságú, kreatív megoldásokkal ellátott házat építeni, amely erőteljesen támaszkodik a kert varázsára. Cserébe a jobb életminőség lesz a jutalmunk.
Ha célunk az, hogy házunk segítsen örökre elfelejteni a rezsiköltséget, értelme van aktív ház építésének. De hogy mi is pontosan az aktív ház? Következő cikkünkből ez is kiderül…
