A víz újra felhasználásának kapcsán gyakran felmerül az esővíz hasznosítása és az esővíztartályok telepítésének hasznossága, de általában csak a kerti locsolással kapcsolatban. Pedig az esővíztartályok létesítésével az esővíz magunk javára fordításában ennél jóval több lehetőség is rejlik.
A városokban az esővíz a szennyvízhálózatban tűnik el, de ahol nincs megfelelő csatornázottság, ott gyakran megáll a tereken. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy az esővíz ne a házunk közelében, hanem kissé messzebb legyen elvezetve, hogy ne áztassa el házunk alapjait. Ugyanakkor tilos közterületre vagy a szomszéd telkére is átvezetni. Mi hát akkor a megoldás? Az esővíz tudatosan kialakított elvezetése.
Az évszázados gyakorlat szerint az esővizeket a lehető leggyorsabban el kell vezetni a közterületekről, épületekről és udvarokról. Éppen ezért történtek a folyószabályozások is. Ezáltal azonban egyre kevesebb víz szivárog be a talajba, így nemcsak a talajvízszint, hanem az édesvízkészlet is fogyóban van. A globális felmelegedés még egy lapáttal rátesz erre az aggasztó jelenségre. Az aszályosabb időszakokat szélsőséges esőzések szakítják meg, azonban a hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék szinte rögtön elfolyik. Cél, hogy ezt a hirtelen leeső csapadékot valahogy el tudjuk tárolni és aszály idején fel tudjuk használni.
Hogyan valósítsuk meg a leesett csapadék tárolását a saját kertünkben?
Jó-jó, gyűjtsük össze az esővizet! Na de mégis hogyan és mibe?
A legkézenfekvőbb megoldás erre a felszíni esővízgyűjtő tartályok bevetése. Az esővízlefolyó csatornához csatlakoztatható tároló edények általában 300- 500 literesek, és akár már 15.000 Ft-tól is beszerezhetők. Igen ám, csakhogy az esővízgyűjtő tartályok nem képesek az összes esővíz tárolására. Egyes tárolókon csapokat is találhatunk, amelyekre locsolócsöveket csatlakoztatva egyszerűen meg tudjuk oldani kertünk locsolását. Ilyen esetben a slag alacsonyan tartására kell ügyelnünk, hogy biztosan kifolyjon a tartályból az összes víz.
Egy másik alternatívát jelentenek a földalatti esővízgyűjtő tartályok. Ezek nemcsak sokkal méretesebbek a felszíni tartályoknál, de a föld alatt állandóbb a hőmérséklet is, tehát az esővíz jobban „eláll”. Ugyanis más esetekben könnyen kerülhet szerves anyag, mint például falevél az esővízbe.
Mekkora tartályt válasszunk?
Mindenképpen vegyük figyelembe területünk csapadékgyűjtő felületét és a vidékünkön lehulló csapadék átlagos mennyiségét. Ennek felméréséhez bátran használjuk OMSZ honlapján elérhető éves csapadékmennyiséget mutató térképeket. Így könnyen kiszámíthatjuk, mennyi vizet gyűjthetünk.
Az optimális tartályméret számítás aranyszabálya: (Vízgyűjtő felület m2) x 1,2 x 0,05 => optimális méret köbméterben (m3) * Tehát pl. 100m2 x 1,2 x 0,05= 6m3-es tartályt kapunk.
Ha a pincénkben szeretnénk esővízgyűjtő tartályt létesíteni, annak sincs akadálya. Ezek a tartályok pontosan olyan elv mentén működnek, mint a földalatti vízgyűjtő tartályok, csak itt megspórolhatjuk a földbe süllyesztés költségeit.
No, de mire is használhatjuk fel a begyűjtött esővizet?
Ha nem akarjuk megtisztítani, locsolhatjuk vele a kertet, de külső takarítási munkákra is felhasználhatjuk. Ha kertünkben kerti tavat szeretnénk létrehozni, akkor ott is nagy hasznát vesszük az előzetesen már összegyűjtött vízmennyiségnek. Az esővíz egyébként is jelentős szerepet játszik a mikroklíma javításában.
Ezenfelül az egyszerű mechanikai szűrők által megtisztított esővizet felhasználhatjuk még ruhamosásra, fürdésre, mosogatásra, de akár WC öblítésre is. Ha fordított ozmózisos (membrános) szűrőberendezésünk is van, a megfelelően átszűrt esővíz ivóvíz minőségű lesz és emberi fogyasztásra is alkalmassá válik. Ezen szűrők segítségével úgy tűnik, hogy akár teljesen függetlenekké válhatnánk a vízhálózattól, ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Az önkormányzatok nem engedik meg a leválást, így az alapdíjat mindenképp tovább kellene fizetni.
