Örök kérdés, hogy mekkorára tervezzük otthonunkat. Elegendő-e egy szint, elfér-e benne a család?
Vagy inkább legyen több szintes ház? Szeretnénk inkább elszeparálni a hálószobák többségét lakásunk közösségi tereitől? A választáskor az elképzeléseink mellett érdemes figyelembe venni a korunkat, egészségi állapotunkat, anyagi helyzetünket és a házunk, valamint a családunk nagyságát is. Cikkünk végén pedig eláruljuk, hogy szerintünk mi a legcélszerűbb.
Természetesen az emelet kérdését is tovább lehet még cifrázni. Legyen csak földszintes, legyen emeletes, esetleg csak a tetőtér kerüljön beépítésre? Egy biztos, a házunk kinézetének elengedhetetlen feltétele, hogy figyelembe vegyük a helyi építésügyi hatóság rendeletét. Annak is nézzünk utána, hogy nincs-e véletlenül a területre érvényes rendezési terv. Nem mindenhol lehet emeletes épületeket felhúzni, mert belezavarhatnak a látképbe vagy tönkretehetik az utca régies hangulatát. Miután tisztában vagyunk a rendelettel, akkor jön az épület gazdaságosságának átgondolása. Fontos szempont, hogy fenn tudunk-e tartani hosszútávon egy nagyobb házat, ki tudjuk-e fűteni… stb.
Az emberek fiatalabb korukban, főleg fiatal házasként még nagy alapterületű – akár többszintes – családi házról álmodnak.
Ekkor azonban még nem tudják, hogy mennyire fog kibővülni a család, esetleg időskorában odaköltözik-e hozzájuk a nagyi. Ahogy azt sem gondolják át, hogy a gyerekeik 20-25 év múlva felnőnek és majd ők is saját fészket akarnak alapítani. Ez azért gond, mert mire egy új többszintes ház teljesen elkészül és a csemeteként elültetett fák és cserjék is felnőnek, addigra a szülők általában egyedül maradnak a hatalmas ingatlanban. Az idősebb, esetleg már családdal rendelkezők körében az anyagi körülmények mellett jellemző szempont az elegendő férőhely. Ez nemcsak a házban élő személyek számára vonatkozik, hanem a közösségi terek és a kert befogadóképességére is. A középkorú gyermekes családok általában gyakran fogadnak rokonokat vagy barátokat. Az idősek inkább a kisebb lakásokat keresik már, a takarítás fáradalmai, a nehezebb mozgás és az alacsonyabb rezsiköltség miatt. A nyugati országokban éppen ezért alakult ki az állandó lakáscsere-rendszer. A fiatalok először egy albérletben kezdenek, majd egy kisebb családi vagy sorházba költöznek. Ha megházasodnak és jönnek a gyerekek, akkor nagyobb családi házat keresnek maguknak, ha pedig a lurkók felnőnek és kirepülnek, akkor ismét kis lakásba költöznek. Nálunk ezzel szemben a szülők gyakran maradnak kettesben a korábban 4-6 személy által lakott családi házban.
Extra helyigények
Sokunk szeretne olyan lakást, aminek óriási nappalija és étkezője van, a fürdőszobájában pedig baseballt lehetne játszani. Jól hangzik az úszómedence, a szauna, a konditerem és a dupla garázs is, de tudnunk kell, hogy ezen „extrák” helyigénye jelentős. Épp ezért a saját lakásunk tervezésénél mindenképp készítsünk egy helyiséglistát, ebben fektetjük le a szükséges helyiségek számát és méretét az építészünk felé. Otthonunk ideális mérete 25-30 hasznos m2/főben határozható meg. A helyiséglista területe és az épület alapterülete így is ritkán fedi egymást. Fontoljuk meg azt is, hogy mennyi teret veszíthetünk a lépcsőfeljáróval! Egy 100 nm-es egyszintű ház 120-125 nm-es kétszintesnek felel meg használati értékét tekintve.
LAPOZZ TOVÁBB, A CIKK FOLYTATÓDIK!
