Manapság számos környezettudatos és fenntartható döntést tudunk meghozni otthonunk építését megelőzően. Ökoházak, aktívházak, passzívházak különböző típusai, variációi közül válogathatunk. De hogyan indult ez az egész? Cikkünkben utánajártunk, hol és hogyan épült meg az első passzívház!
Az első passzívház születését éveken át tartó tudományos kutatások előzték meg. Kutatócsoportokat hoztak létre neves szakemberek részvételével, hogy egy élhetőbb jövő felé vegyék az irányítást az építészet terén is. A világ első passzívháza ma is hűen és boldogan hirdeti a környezettudatos és bolygóbarát életmódot.
Út az első passzívházig
Svédországban és Dániában már évtizedekkel ezelőtt is szempont volt az új építésű házaknál az energiahatékony kialakítás. Akkoriban még csak vágyálomnak tűnhettek az ún. „0 energiaigényű” otthonok, mégis ez volt a célja egy maroknyi tudósnak: létrehozni a passzívházakat.
A „passzívházak” olyan épületek, amelyek a közép-európai éghajlaton is rendkívül kicsi fűtési energiaigényűek, ezért nincs szükség aktív fűtésre. Az első passzívházak építésének előkészítésére létrehozott kutatócsoport számos területen vizsgálódott:
- alternatív építészeti terveket készítettek;
- javították a szellőztető-hővisszanyerő egységek hatásfokát;
- a szellőzés szabályozását a levegőminőségi irányelvek alapján fejlesztették ki;
- új, speciálisan szigetelt ablakkereteket és redőnyöket fejlesztettek ki;
- a hőhidak csökkentését szolgáló terveket készítettek;
- koncepciót dolgoztak ki a napenergiával való fűtésre.
Mindezen újítások és eredmények alkalmazásával pedig létrejött az első passzívház Darmstadt-Kranichsteinben!
Darmstadt-Kranichstein
Mit érdemes tudni a világ első passzívházáról? A szerkezet és a belső terek (pl. burkolatok) kialakításánál elsődleges szempont volt a lehető „legegészségesebb” környezet biztosítása. Tehát kemikáliamentes és egészségbarát anyagokat használtak. Háromrétegű ablakainak, különleges szigetelésének és a levegő-levegő hőcserélés kialakításának köszönhetően hőhasznosítása kiváló. Ez napjainkban is mérésekkel bizonyítható, pl. egy 2001-ben végzett későbbi légtömörségi mérésen is kiváló eredményt mutatott a levegőcsere-sebességet illetően. A termográfiai felvételek pedig bizonyítják, hogy az épületelemek valóban hőhidaktól mentesek.
Mivel a közép-európai klíma szükségessé teszi a megfelelő szellőztetőrendszer kialakítását, erre figyeltek leginkább. A levegő-levegő cserélő rendszert speciálisan erre a célra kellett igazítani, mert akkoriban az átlagos ventilátorok nagyon magas energiaigénnyel rendelkeztek. Ez a folyamatosan működő szellőztetőrendszer biztosítja az állandó friss levegővel való ellátást minden lakóegységbe.
A darmstadt-kranichsteini passzívház melegvíz-ellátását 66%-ban napenergiával biztosítják, másodlagos fűtésre földgázt használnak. Mivel ennek a háznak a legnagyobb energiaigényét a melegvíz biztosítása jelenti, ennek a hatékonyságára kellett a tervezés során leginkább figyelni. A hőelosztó és keringtető csövek ezért a hőburkolaton belülre kerültek, és jól szigeteltek.
Passzívházak napjainkban
Hosszú utat jártak be a passzívházak Darmstadt-Kranichsteintől napjainkig. Számos új technológia, alapanyag és építészeti megoldás lehet segítésünkre a „0 energiaigényű” házak kialakításában. Egyik típusuk a pillangóház, egy különleges tetőszerkezettel rendelkező épület. Kialakításának köszönhetően nem csak összegyűjti, de földalatti tartály- és szűrőrendszere biztosítja a ház vízellátásának 90%-át. Sőt még támogatást is kaphatunk – pl. az NHP Zöld Otthon Program keretein belül –, amennyiben alacsony energiaigényű otthon kialakításában gondolkodunk.
